Mi történne, ha valaki egyszer gondolna egyet és felkerekedne? Felkerekedne és ellátogatna Diósdra?
Diósdon megkeresné azt a pazar villát, ahol valami Budaházy nevű bűnöző lakik, rosszéletű sikkasztó feleségével és fasisztának nevelt fattyaival. Ebbe a fákkal díszített kertbe egy gyors mozdulattal bemászna, majd átlopakodva a kerten, bekopogna a drága csempészett román fából épült ház ajtaján. Az ajtót kinyitó Budaházyné Trencsányi Bernadettet egy orrcsontütéssel leütve a házba behatolva megtalálná a kócos hajú Budaházy Györgyöt, amint éppen a Penthium 4-es számítógépén pötyögné be legfrissebb uszító üzenetét a kuruc.infóra.
Vajon mi történne, ha ezután Budaházy egy gyors és halk, tompított fejlövés után elterülne az adócsalásból felépített háza padlózatán, az ismeretlen ember pedig villám gyorsan elhagyná a környéket?
És mi lenne, ha ugyanebben az időben egy másik ismeretlen ember felkerekedne és ellátogatna Toroczkai László lakására? És vajon mi lenne, ha a szőrmegalléros kabátban éppen ajtót nyitó Toroczkai homlokához tartott hangtompítóval felszerelt pisztolyt azonnal elsütné, majd az agyvelő nélküli Lacika hirtelen eltunyult testét beljebb rugdosva, az ajtót kívülről visszacsukva gyorsan eltűnne az esti sötétben?
Vajon mi lenne, ha ez megtörténne?
Vajon gyászolna-e az ország?
Vajon mekkora önzetlen energiával indulnának a rendőrök a tettesek felkutatására? Azok a rendőrök, akiknek adatait a kuruc.infó már közzétette és a családjukat ért rendszeres zaklatások miatti virrasztás okán kissé megfáradva érnének be munkahelyükre? Vajon titokban mosolyognának, vagy nyíltan röhögnének a hír hallatán?
Vajon mit szólnának azok az emberek, akiknek valamelyik nemzeti ünnepünkön felgyújtották az autóját? És azok a rendőrcsaládok, akiknek át kellett élni, amikor értesítették őket a súlyosan megsebesült fiúk/ apjuk/ testvérük/férjük állapotáról? És azok a rendőrök, akikben elevenen él a molotov-koktélok forrón égető lángjának emléke?
Tegyük fel, ezt követően, október 23-án a Blaha Lujza téren felállított színpadon Budaházy Edda, a hatástalanított György agresszív húga tartaná a beszédét éppen a mocskos rendőrök eltaposásáról és felgyújtásáról. A kissé megfogyatkozott kendővel eltakart arcú közönség félrészegen inná a szavait. Amikor pont ahhoz a részhez érne, hogy nincs kegyelem, akkor pedig a szemközti ház tetejéről egy elsütött távcsöves puska 7,62-es kaliberű sebesen száguldó lövedéke éppen a fröcsögő Edda homlokcsontján recsegve berobbanna, majd ugyanebben a pillanatban az agyvelőt átsütve a tarkón át távozna és hirtelen elcsöndesült bűnöző luvnya csattanva terülne el a mikrofon előtt…
… Mi lenne ekkor? Vajon ez sosem történhet meg?
Ennyire biztos ez?
Vajon hajlandó lesz végre az igazságszolgáltatás tenni valamit a nyílt erőszakra buzdító, bűncselekményekre felbujtó, közösség ellen izgató szélsőjobboldali bűnözők ellen, vagy valóban eljön az az idő, mikor a reggeli hírekben ilyen furcsa, ám megnyugtató hatású gyilkosságokról fog hallani az ország?